A részleges tartalékkal működő banki tevékenység (Fractional Reserve Banking)

aug 2nd, 2012 | By | Category: Gazdaság

A részleges tartalékkal működő banki tevékenység egy világszerte használt módszer ahogy a bankok a semmiből pénzt tudnak előteremteni.

Hogy is működik ez?
Tegyük fel, hogy a kormánynak szüksége van 100 milliárd forintra. Felhívja a központi bankot és a központi bank rááll arra, hogy az államtól megvásároljon 100 milliárd forintnyi államkötvényt. Az államkötvény egy cifrára festett papír, amivel a kormány azt ígéri, hogy pár év elteltével visszafizeti kamatostul a kölcsönkért összeget. A pénz amit a kormány kért a központi banktól nincs a központi bank széfjében, hanem a központi bank nekiáll és kinyomtat egy halom színes forintot, halott emberek képeivel. Itt keletkezik a pénz, vagyis az adóságból pénz lett. Ha azt hinnénk, hogy a pénzteremtés ezzel végetér, tévedünk. A kormány fogja a 100 milliárd forintot és beteszi a bankszámlájára. Amikor ez megtörténik, a színes forint papirosok hivatalossan megteremtődtek és beléptek a forgalomba.

Valójában a mai központi bankoknak nem kell a fáradtságot venniük és  pénzt nyomtatniuk, hanem csak egy számot beírnak a számítógépbe és a pénz létrejön. Valójában a forgalomban lévő pénznek alíg pár százaléka van kinyomtatva, a többi csak elektronikus formában létezik a bankok számítógépeiben.

Szóval ott tartottunk, hogy a 100 milliárd forintot a kormány betette a bankba. Ez a 100 milliárd azonnal a bank tartalékának szerves része lessz, minden más betéttel együtt. A bank törvényszerűen elvehet a betétből 90%-ot és kölcsön adhatja azt, ugyanis a jelenlegi törvények a bankokat arra kötelezik, hogy csak 10%-át a betétnek kell a bankban tartaniuk.

Valójában viszont nem ez történik. A bank megtartja a 100 milliárdot és teremthet plussz még 90 milliárdot a semmiből, ha vannak ügyfelek akik kölcsön akarnak kérni a banktól és a bank megtartja a 100 milliárdot, mint a törvény által követelt rezervát.

Na most. Tegyük fel, hogy egy szép napon valaki benegy a bankba és kölcsön kér 90 milliárdot. A bank odaadja a 90 milliárdot és ez a valaki fogja ezt a 90 milliárdot és beteszi a saját számlájára. Ez a 90 milliárd most hozzáadódik a bank 100 milliárdjához és a bank készlete 190 milliárdra duzzadt.

Innentől a körforgás folytatódik. Az új 90 milliárdnak a 10%-át a bank elkülöníti, mint a törvény által követelt készletet (rezervát) és készen áll a mási 90% kölcsönadására ami 81 milliárd. Ha ezt a 81 milliárdot megint valaki kölcsön kéri és mint betét a bankba visszakerül a bank ebből a 81 milliárdból ismét 90%-ot kölcsön adhat ami 72 milliárd, és ez így megy körbe korbe amíg az eredeti 100 milliárdból 900 milliárd lessz.

Leegyszerúsítve minden banki betétre a bank a betét összegének a kilencszeresét teremtheti meg a semmiből.

Az ember most kérdezhetné, hogy miből van ennek a teremtett pénznek az értéke. A válasz, hogy a már létező pénz adja az új pénznek az értékét. Vagyis minden új pénz lop egy kicsit a már létező pénz értékéből ami így lassan, lassan elveszti vásárlóerejét. Az árak így lassan emelkednek, mert több pénz van forgalomban. Ezt inflációnak nevezik, ami valójában egy rejtett adó amit a kormány az állampolgárokra kivet. Gondoljunk csak bele, hogy a 20 évvel ezelőtti 100 ezer forintunk mit ért és mit tudott venni, és a mai 100 ezer forintunk mit ér. Hová tűnt a pénz értéke? Az értéket az állam zsebre tette. És ha elég sokáig benthadjuk a pénzünket a bankban akkor a 100 ezer forintunk 20 év múlva csak annyit ér, hogy egy hamburgert vahetünk rajta, míg 20 évvel ezelőtt egy autót vehettünk rajta.

Ahánysor a kormány kölcsön kér, annyiszor esik az emberek pénzének a vásárlóereje. A kormány így bünteti azokat a szorgalmas embereket akik keményen dolgoznak és spórolnak és jutalmazza azokat akik hitelből, vagy napról napra, megtakarított pénz nélkül, élnek.

Az infláció így, átvitt értelemben, törvénybe van téve és bele van építve a mai gazdasági rendszerbe. Mindig több és töb a forgalomban lévő pénz és mindíg kevesebbet és kevesebbet ér.

A pénz adósság és az adósság pénz. Minél több pénz van, annál több adósság van és minél több adósság van, annál több pénz van. Minden forint a zsebunkben valakinek tartozva van. Ha mindenki valami csoda fojtán lefizetné az adósságát, akkor egyetlen forint sem maradna forgalomban. Persze ez lehetetlen. Hogy miért lehetetlen arról itt lehet bővebben olvasni.

Példának fehoznám az amerikai dollárt, ami az elmúlt 100 év alatt elvesztette értékének a 96%-át és afelé halad, hogy egyszer eléri azt a szintet, hogy annyit fog érni, mint a papír amire nyomtatva van, ha le szeretnéd adni a papírgyűjtésbe, vagy ha el szeretnéd égetni, hogy kifűtsed a házad. Ugyan ez a helyzet a világ összes többi pénznemével, beleértve a forintot.

 

Leave Comment

You must be logged in to post a comment.